Jean-Baptiste Molière: Tartuffe, avagy a képmutató

A különleges koncepciójú, mozgalmas és hangulatos, ám minden bizonnyal érdekfeszítő előadást izgatottan figyelték a vésztői általános iskola felsős diákjai. Az előadás bravúros tartalma a mai napig időtálló. Moliére 1664-ben bemutatott, majd azonnal évekre betiltott műve idén 356 éves. A képmutatás és a szenteskedés az életünk része, így a zseniális író Tartuffe alakja örökre élő marad. Molière a névhez társította a jelzőt is „l’imposteur”: Tartuffe, avagy a képmutató, szenteskedő, kétszínű, alakoskodó vagy éppen farizeus.

A kétfelvonásos színdarab Orgonék jómódú házában zajlik. Tartuffe egy minden hájjal megkent szélhámos, aki becstelen álszent. Beszivárog egy család életébe és átveszi a hatalmat a családfő, Orgon felett, akinek hiszékenysége nélkül nem érné el célját. Orgont kiforgatja vagyonából, és a lánya kezét is megszerzi. A kíváncsiskodó és aggódó cselédség és a családtagok is hamarosan átlátnak Tartuffe ármánykodásán – kivéve a családfőt – így a család egy tervet eszel ki a csaló lebuktatásához.

„Egyet tudok – egész tudományom csak ennyi:  

Tudom, mi az igaz, s tudom, hogy mi a talmi.  

S mert dicsőbb hősöket sehol sem ismerek,  

Mint az alázatos, igazi szenteket,  

S mert szebb és nemesebb dolog nincs a világon,  

Mint ha az igazi vallás buzgalma lángol –  

Előttem épp azért semmi sem undokabb,  

Mint e szenteskedő, jól színlelt áhitat.”   

Szereplők: