Határozottság. Ez jellemzi leginkább Valánszki Róbertet, Dévaványa Város polgármesterét, aki konkrét elképzelésekkel vágott neki a 2019-es évnek is. A fiatal apuka, erős, fejlődő és élhető települést szeretne kialakítani mindenki számára Dévaványán. Fogadóóra című magazinműsorunkban a 2019-es költségvetésről, az elmúlt évről, az önkormányzatot érintő változásokról, a megnyert pályázatokról, a várható beruházásokról és a személyes tervekről beszélgettünk a város első emberével.
A képviselő-testület elfogadta a 2019-es költségvetést. Mik a fő irányelvek?
“3,3 milliárd Forint a költségvetésünk, bevétellel, kiadással megegyezően. Működési hiány nem is tervezhető, nincs is. Fejlesztési hiányokat pedig a pénzmaradvánnyal fogjuk orvosolni e hónap végén, a testületi ülésünkön. Azt gondolom, hogy a költségvetésünk stabil. Mindenféleképpen a szigorúságra törekszik és a gondos pénzbeosztásra. Ezen elv mentén igyekszünk végezni a munkánkat, és ezt várom a kollégáimtól és az intézményvezetőktől is.”
Ha röviden össze kellene foglalni a tavalyi évet, hogyan értékelné?
“Rendkívül kiváló év volt az elmúlt ciklusban, hiszen 2,5 milliárd Forint pályázati pénzt sikerült a településre hoznunk. Azt gondolom, ez az utóbbi évtized egyik legsikeresebb éve volt. Ilyen mértékű, 4 milliárd forintot meghaladó költségvetésünk, mint a tavalyi évi volt, ilyen még nem volt. Mindenféleképpen kiválónak gondolom.”
Milyen változásokra számíthatnak az önkormányzat működésében? Lesznek-e egyáltalán változások?
“A változás az örök csak – ahogy szokták mondani. Mindenféleképpen igyekszünk az aktuális helyzethez igazodni. A mai világban ez már elengedhetetlen. Muszáj megfelelnünk a kor változásainak és kihívásoknak. Alapvető dolgokban nem szeretnénk változtatni. Intézményeink azt gondolom jól működnek, de a jövőt tekintve azt gondolom mindig figyelemmel kell lenni az ésszerűségre, ezért nem elképzelhetetlen, hogy lesznek intézményeket érintő változások is.”
Milyen változások lehetnek ezek egyébként?
“Nem akarok még elébe menni a dolgoknak, hiszen ezt az évet teljesítenünk kell. A következő évekre viszont lehet, hogy meg kell lépnünk néhány olyan dolgot, amely mindenféleképpen az irányba fog hatni, hogy a költségvetést még hatékonyabban tudjuk kivitelezni.”
Az önkormányzat több pályázati forrást nyert. Ilyen pályázat volt a “Teremt Esélyt Programjához”, amelyben a helyi 18- és 35 év közötti fiataloknak kínálnak kedvező lakásteremtési lehetőséget két évig. Hány lakás épült, és beköltöztek már mindegyik lakásba?
“Négy lakás felújítására nyertünk pénzt. Ez egy EFOP-os pályázat volt. Ebből kettőbe már betudtak költözni. Kettőnek a felújítása pedig ezután fog következni. Nagy érdeklődésre tart igényt. Sokszoros volt a túljelentkezés. Ki kellett választanunk pontozásos módszerrel a két nyertest. Ők már betudtak költözni és használják is.”
Milyen futó projektek vannak jelenleg is a településen?
“Több EDOP-os pályázatunk van, amelyben fiatalokat tudunk segíteni, akár jogosítvány megszerzésével, akár tanulmányok folytatásában vagy a vállalkozóvá válásukat segítjük különböző pénzösszegekkel. Ösztöndíj programjaink vannak, amelyek szintén EFOP-osak és az úgynevezett TOP-os programjaink. Van, amelyet már sikerült lezárnunk az elmúlt évben, ilyen a helyi termelői piac kialakítása. Folyamatban van az új 42 férőhelyes bölcsődének a megépítése. Folyamatban van a Teremts Esélyt Üzemcsarnok megépítése. Elindult a három kilométernyi kerékpárút közbeszerzési eljárása. Ez egy nyílt közbeszerzési eljárás, illetve remélem, hogy ezen a héten vagy a következő héten légkésőbb a multifunkcionális épületünk, az új városháza, kormányhivatal számára létesítendő épület közbeszerzési eljárását is eltudjuk indítani.”
Nyilván Ön egy döntési helyzetbe kerül a projektek összeállításánál: melyik fejlesztést érdemes most leginkább végig vinni. Mik a legfőbb szempontok a kiválasztásnál az Ön szempontjából?
“A legfontosabb cél azt gondolom, nemcsak az én célom, hanem a képviselő-testület célja is, hogy az itt élő emberek boldogulását helyezzük előtérbe. Próbáljunk olyan kivitelezéseket megvalósítani, amellyel a helyben maradást, az identitástudatot próbáljuk erősíteni. Ilyen például a helyi termelői piac, vagy a bölcsőde. A bölcsőde megépítésével 26 jelenlegi férőhelyről 42-re fogjuk bővíteni, ami azt jelenti, hogyha valaki szülőként dolgozni szeretne és bölcsődébe eddig azért nem tudta beíratni a gyermekét, mert már nem volt férőhely, akkor ezt ezután megteheti. El tud menni dolgozni, adott esetben a GYED extrát is igénybe tudja venni mellette, ami igen komoly pénzt jelent, ami a családoknál marad. De ugyan ilyen a kerékpárút, hiszen a biztonságos közlekedésben fogja őket segíteni, vagy az üzemcsarnok. Itt van egy általános félre értés. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az önkormányzat feladata az, hogy munkahelyeket teremtsen. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatnak, a képviselő-testületnek az a feladata, hogy elősegítse azt, hogy egy vállalkozás megtudjon telepedni Dévaványán jelen esetben. Nem feladatunk, mi nem tudunk közvetlenül arra hatni, hogy egy multi akár idejöjjön, vagy egy vállalkozás ide telepedjen. Ezt nyilván eldönti az, aki szeretne befektetni. Nekünk az a célunk, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát, utakat, üzemcsarnokokat próbáljuk meg olyan állapotba hozni vagy megépíteni, hogy tudjanak vállalkozni nálunk.”
Várhat-e gazdasági növekedést a város, és ha igen, mitől?
“Szorosan kapcsolódik azt gondolom az előző kérdéshez, hiszen mi azzal tudjuk segíteni a befektetni szándékozókat, hogy megteremtjük nekik ezeket a lehetőségeket, akár egy üzemcsarnok bérlésére. Az, hogy lesz-e ilyen vállalkozás, azt nem tudom megmondani. Nyilván ez sok tényezőtől függ. Azon vagyunk és azért lobbizunk az országgyűlési képviselőnél vagy minden olyan helyen, ahol ez elmondható, hogy próbáljunk ide csábítani vállalkozásokat. Szabad vállalkozás övezet vagyunk. Különböző adóelőnyöket élveznek azok, akik ide telepednek. A lehetőség az adott, várjuk a jelentkezőket.”
Mire költhetne még többet a város?
“Nyilván a lakossági igényeket rangsorolnunk kell. Biztosan sokkal többet költhetnénk a város infrastruktúráját megalapozó dolgokra, utakra, járdákra. Most sem kevés, amit sikerült már elérnünk, hiszen a 4231-es számú Dévaványa-Gyomaendrődöt összekötő közút felújításának második üteme jelenleg is zajlik. A héten kezdődött el, várhatóan két hónapot fog igénybe venni. A belterületi útjainkat is időszerű lenne felújítani. Azt gondolom, azokban az utcákban, ahol úttársulat létrejött, ott minden esetben igyekszünk pozitívan hozzáállni, és segíteni őket. Azt a minimális, néhány utcát, ahol csak útalap van, azokat aszfalt úttal próbáljuk meg ellátni.”
Milyen város a mintaképe? Egyáltalán van mintaképe?
“Az előbb elmondott dolgoknak megfelelő települések, azt gondolom mind példák. Nemcsak Dévaványa, hanem bármely település számára. Nagyon fontos, hogy próbáljuk meg helyben tartani az embereket. Nyilván ehhez munkahelyek szükségesek, mert ez az alapja azt gondolom. Ha valakinek van munkahelye, kap egy reményeimnek megfelelő bért, az-az alapja mindennek, azzal lehet elindulni. Hiszen, ha kifizetjük a számláinkat, gondolkodunk a havi élelmiszer szükségletünkről, minden más csak azután jöhet, és az a legfontosabb. Ezt kell megteremtenünk, ennek a lehetőségét kell biztosítanunk. Akkor leszünk boldogok, ha maradéktalanul ez – sosem sikerülhet -, de törekedni kell rá.”
Ehhez kapcsolódik egy másik kérdés is. Dévaványa Város honlapján fent van az Integrált Településfejlesztési Stratégia, amely egy kérdőív a helyi lakosok számára. Mennyien jeleztek vissza? Miért tartja fontosnak mindezt, és mennyire fogják szem előtt tartani a helyi lakosok véleményét és jövőképi ideáljait, amelyet szeretnének?
“A multifunkcionális épületünk építésével kapcsolatban kell az integrált településfejlesztési stratégiát elkészíttetni. Számos, ehhez kapcsolódó más költséghaszon elemzéssel többek között megvalósítanunk. Erre különböző tervező cégeket kértünk fel. Az egyik ilyen állomás, hogy igyekszünk kikérni az emberek véleményét, hogy hogyan is formáljuk a város jövőjét. A visszaérkezett kérdőívek között vannak olyanok, amelyek azt gondolom, tovább gondolásra érdemesek, valóban kreatív dolgokat tartalmaznak, és vannak olyanok, amelyek megvalósíthatatlan. Olyan jellegű lakossági igények ezek, amelyek egy jóval nagyobb vagy frekventáltabb elhelyezkedéssel rendelkező település sem engedhet meg magának. Nyilván ezeket igyekszünk beépíteni, amelyek megvalósíthatóak, azokat figyelembe vesszük.”
Mit mutatna meg egy turistának, aki Dévaványára látogat?
“Elég szerény a turisztikai attrakcióink tárháza, de mindenféleképpen a strandot megmutatnám. Magyarország egyik legolcsóbb termál strandja vagyunk. Ehhez persze párosodik egy kis retro élmény. Azt gondolom, hogy az eltöltött vendégéjszakák számát látva, az ifjúsági strandhoz kapcsolódik, ami évről-évre növekszik. Közel ezer vendégünk volt, akik majdnem háromezer vendégéjszakát töltöttek nálunk. Ez nekünk mindenféleképpen pozitív. Természetesen beszélnünk kell a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontjáról. Magyarország és Európa legnagyobb röpképes madara a túzok. Az év madara is volt. Számos országnak a jelképe. A látogatóközpont önmagában megvalósítja mindazt, ami a pusztára, az Alföldre jellemző. A látogatóközpontban találkozhatnak érdekes dolgokkal a hozzánk érkezők és van közös rendezvényünk is, amely elsősorban a Nemzeti Park rendezvénye, de igyekszünk mindenben segíteni az ő munkájukat. Az idén már a harmadik Túzok Fesztivál kerül megrendezésre május elején.”
Elindult egy kezdeményezést itt Dévaványán. Rászorulóknak gyűjtenek élelmiszereket, amit a Coop ABC -nél található szekrényben tudnak elhelyezni az emberek. Az önkormányzat mennyire volt partner, illetve ki volt a megálmodója ennek a kezdeményezésnek?
“Számos településen elindult már a kezdeményezés, ez adta a mintát. Elkészítettük a saját brigádjainkkal ezt a dobozt. A Családsegítő Központ munkatársait kértük meg arra, hogy ezt figyeljék, kövessék rendszeresen nyomon, ürítsék ki rendszeresen a dobozt, és juttassák el azokhoz a családokhoz, akikről úgy gondolják, hogy a leginkább rászorultak arra.
Folyamatosan van egyébként mindig adomány benne?
“Folyamatosan van benne adomány. Sajnos előfordult már, hogy nem a családsegítő munkatársai ürítették ki a szekrényt. Bízom benne, hogy olyanok vitték el a felajánlott adományokat, akik valóban rá voltak arra szorulva. Én magam és több lakos társam is, nemcsak ehhez a gyűjtéshez társult, hanem van egy másik vállalkozó is, aki az óvodásoknak, bölcsődéseknek szokott gyümölcsöt vinni. Ott is felajánlásokkal lehet segíteni.”
Választási év van. Van-e változás a testület munkájában?
“Egy jól összeszokott képviselő-testületről beszélhetünk. Szinte minden döntésünket egyhangúan hozzuk meg. Ha van egy ellenvélemény, az sem elutasítás, hanem egy tartózkodás formájában valósulhat ez meg. Azt gondolom, hogy az a kilenc fő velem együtt, egy hajóban ül és egyfelé evez. Egy felé húz, nem pedig széjjel. Mindenkiről azt gondolom, hogy Dévaványa érdekeit szem előtt tartva igyekszik a munkáját elvégezni. Amennyire én tudom, mindenki várja az októberi kihívást és szeretne indulni is.”
Mik a személyes tervei? Újra indul a polgármesteri címért?
“Igen, szeretnék mindenféleképpen. Azt gondolom, az öt éves ciklus nem elegendő arra, hogy azokat a terveket, elképzeléseket megvalósítsam, amelyeket kitűztem magamnak.”
Mennyire támogatják a helyi civil szervezeteket és mennyire partnerek a civilek az önkormányzattal? Jól működnek ezek az együttműködések, valósak, vagy csak papíron?
“A márciusi testületi ülésen döntöttünk a civil szervezetek támogatásáról. 13 millió Forintot osztottunk szét 26 civil szervezetnek, ami, ha nem is egyedülálló, de mindenféleképpen egy igen komoly összeg. A 26 civil szervezetnek a nagy része közösségi célokat lát el. Nem öncélúak, hanem azért szerveződtek, hogy ne csak a tagság részére tudjanak programokat szervezni, hanem az egész települést bevonják akár. Jól működnek a civil szervezeteink. Vannak köztük kiemelkedőek is. Ilyen a Nagycsaládosok Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, a Vox Humana Vegyeskar, és még sorolhatnám, hiszen senkit nem akarok megbántani azzal, hogy most nem hangzik el a neve. Ezekre az egyesületekre mindig számíthattunk. Részt vesznek a különböző társadalmi rendezvényeinken, város ünnepségeken számíthatunk a munkájukra.”
Mit gondol arról, hogy lassan minden településnek saját Facebook oldala van, ahol az emberek kendőzetlenül kifejezik véleményüket, nem tetszésüket egy-egy program, hír hallatán. Jó-e ez a módszer, hogy így szólítják meg a lakosokat? Mennyire foglalkozik a véleményekkel? Tud-e tárgyilagos maradni? Az egyik lakos azt kérdezte Önöktől, hogy miért kérnek kauciót a fiatal családoktól a Jéggyár úti laktanyában élőktől? Válaszolna erre?
“Nem találkoztam ezzel a véleménnyel. Hogy miért kérünk kauciót? Nyilván azért kérünk kauciót, minden bérlakás esetében – ez egy új dolog nálunk – sok eset fordult elő az elmúlt időszakban, amikor úgy vettünk vissza lakást, hogy nem teljesítették azokat a szerződéses feltételeket, amelyet egyébként vállaltak, amikor beköltöztek, elfogadták minden feltétel nélkül. Bizony, nekik kellett a javítási költségeket magunkra vállalni, akár egy meszelés, akár egy csaptelep esetében. Lényegesen több pénzt kellett ráfordítanunk adott esetben a javításra, a karbantartásra, mint amennyi a bérleti díjból befolyt egy évben. Nem magasak ezek az összegek. A kaució összege is, nem egy nagy összeg, bár tisztában vagyok azzal, egy egyszeri 20.000 Forint vagy egy 40.000 Forint is megtudja terhelni egy család anyagi helyzetét, de nem áll arányban azzal, amit karbantartásra kellene adott esetben ráfordítanunk. A Facebookra visszatérve. Alapvetően jónak tartom, hogy van egy ilyen oldal, lehet találkozni, lehet beszélgetni, lehet ismerősökkel felvenni a kapcsolatot, és azzal is egyet tudok érteni, hogy elmondják a véleményüket az emberek. Szeretem azt, ha névvel teszik és nem fordítok figyelmet arra, amelyet név nélkül tesznek meg, egészen egyszerűen azért, mert ha építő jellegű kritika van, ezt így is elfogadjuk, hiszen el kell, hogy fogadjuk. Ez is egy vélemény, de amikor nem emberi módon tudják megfogalmazni a gondolataikat az emberek, ezekkel úgy gondolom, nem kell foglalkoznunk.”
Önöknél is van szociális földprogram, amelyben naposcsibéket kapnak a családok. Hány család részesült ebben?
“A pontos számot most nem fogom tudni megmondani. Ez minden évben nagy érdeklődésre tart számot. Kétféle módon tudjuk támogatni az embereket. Vagy a 20 csibével a 20 kg táppal, vagy pedig a 40 csibével a 40 kg táppal. Ez a család létszámától függ.”
A szociális bérlakásokról beszéltünk. Hány lakást tudnak adni a településen élők számára?
“Közel hatvan darabállománnyal rendelkező lakásállománnyal rendelkezünk. Körülbelül, ennek a felét, harmincat már értékesítettünk volt bérlőinknek vagy teljesen kívülálló személyeknek. Ezeket a lakásokat pedig úgy tudom felosztani, hogy vannak a szociális bérlakások. Ez nyolc lakásból álló együttes. Ez a szociális bizottság határkörébe tartozó ügy. Ők bírálják el a kérelmeket, ők jelölik ki a bérlőt. Van a költségalapú bérlakás. Ez a Jéggyár utcai bérlakásunk, ahol tíz lakás van. Az pályázatos. Pontszámoknak kell megfelelni, illetve aki a legtöbb pontszámot kapja, az nyeri meg a lakást is. Az összes ezen kívüli bérlakásunkra bárki nyújthat be igényt. Előnyben részesülnek az intézményi dolgozók, vagy az olyan munkaviszonyt létesítő személyek, mint akik például a rendőrségnél dolgoznak, vagy tanárként, pedagógusként jönnek a településre. Ők előnyt élveznek a más lakostársakkal szemben. Ezeket a lakásokat igyekszünk karbantartani. Rájuk is fér, el kell mondani. Lehet, hogy kaptunk már némi kritikát. Az elmúlt évtizedekben valóban nem volt erre akkora figyelem fordítva. A befolyó bérleti díjak belementek a nagy költségvetésbe. Igyekszünk ezekre már pontosabban odafigyelni. Például az említett Jéggyár utcai Csendőr laktanyai lakásokban most folyik a teljes ivóvíz hálózat cseréje, ami a lakásba beérkező ivóvíz hálózat cseréjét jelenti, a folyamatos törésekből kifolyólag. Ezek a lakások 100%-ig ki is vannak használva. Jelenleg kettő üres lakásunk van. Az a két EFOP-os pályázatból felújítani kívánt lakás, amelyeket azért nem adtunk ki, mert egy-két hónapon belül szeretnénk annak a felújítását elkezdeni és nyilván egy-két hónapra senki nem szeretné kivenni.”
Van Önöknél egy pályázat, amely az Ifjú Szakemberek támogatását jelölte ki, melyben a támogatható szakemberek száma három fő. Megvan-e már, hogy kik a nyertesek, akik hiányszakmával rendelkeznek?
“Folyamatos a dolog. Érkeznek a pályázatok, az elbírálás a lezárást követően fog megtörténni.”
Mi a legfontosabb terve a következő időszakban? Mit szeretne megvalósítani?
“Szeretném befejezni az elkezdett pályázatokat. Szeretném azokat lezárni, hiszen itt csak a legnagyobb pályázatokról beszéltünk, a legnagyobb összegű kivitelezésekről. Számos más olyan dolog van, amelyeket majd a választás során szeretnék nyilván annak a finisében előhozni. Vannak olyan dolgok, amelyeken változtatni szükséges. Vannak olyan dolgok, amelyekben nem értünk el eredményeket, de kell, hogy eredményeket érjünk el. Számos olyan dolog van, akár a szakorvosok Dévaványára hozatala, akár a mentési pont kialakítása, amely az itt élő emberek helyzetén próbáltunk javítani. Az egészségügyi ellátás könnyítését terveztük és meg is tudtuk valósítani, de ez egy szélmalomharc, ha mondhatom így, hiszen ennek sosincs vége. Mindig igyekeznünk kell, és hát a legjobb megoldásokat kell választanunk.
Összeállította: Lingurár Tímea