A védőnő a házi gyermekorvos munkatársa. A védőnő a terhesgondozás keretében életviteli tanácsokat ad, válaszol a kismama minden kérdésére és igyekszik felkészíti őt a szülésre és a baba fogadására. Ő az első, aki a hazaadást követő napokban elsőként meglátogatja a családot, hogy segítséget adjon a kismamának. Manapság már sokkal komolyabban veszik a családok a védőnői feladatokat, valamint szoros együttműködések alakulnak ki a védőnővel, hogy ha bármi baj van a gyerekkel, azonnali segítséget vagy tanácsot kapjanak tőlük. Ez alkalommal a védőnői munkáról, a konkrét feladatokról, a családokhoz való hazaengedésről és annak körülményeiről, valamint a várandós gondozásról beszélgettünk Lőrincz Évával, a Vésztői Védőnői Hálózat munkatársával.
- Mit csinál konkrétan a védőnő? Milyen feladatokat kell ellásson egy területileg illetékes védőnő?
“A védőnő feladatait a 49/2004-es (V.21.) ESzCsM rendelet szabályozza. Ebben a rendeletben az szerepel, hogy a védőnőt már a várandósság előtt is fel lehet keresni. Nővédelmi gondozás keretein belül tudunk gondozni, illetve tanácsot adni az anyukáknak, akik babatervezés előtt állnak. Hozzánk elsősorban akkor jönnek a leendő anyukák, amikor már egy ultrahangos lelet van a kezükben és így terhesgondozás keretein belül találkozunk velük. A várandós gondozáshoz hozzátartozik a tanácsadás. Vésztőn négy területi védőnő van. Körülbelül egyformák a körzetek. 80-90 családhoz járunk egyenként. A családlátogatások során nyomon követjük az újszülött kortól, illetve a várandósságtól kezdve, de főleg újszülöttkortól a csecsemő szociális és mentális fejlődését, és az első időben, ami nagyon fontos a testi fejlődését is. Természetesen ezek a családlátogatások az idő előrehaladtával csökkennek. Az első hat hétben hetente megyünk, majd később havonta és utána egyre ritkábban. A családlátogatások során a felmerült problémákat próbáljuk a szülővel együtt megoldani, illetve, ha bármilyen eltérést tapasztalunk a fejlődésben, vagy a súlygyarapodásban, akkor felhívjuk a szülő figyelmét, hogy különböző korai fejlesztésre van lehetőség, továbbá, ha szükséges bármiféle kivizsgálás, akkor házi gyermekorvoshoz küldjük a gyermeket.”
- Mit nevezünk várandós gondozásnak és milyen védőnőkkel találkozhatunk a gyermek fejlődése kapcsán?
“Az első tanácsadás a 12. hétig megtörténik. Ilyenkor töltjük ki a kis könyvet, és megbeszéljük a későbbi vizsgálatokat, hogy az egész várandósság során mik a feladatok, milyen kötelező vizsgálatok vannak a kismama számára. A várandós gondozást követően az újszülött gondozása következik. Egészen újszülött kortól iskolás korig nyomon követjük a gyermek fejlődését – mind szociális, mind mentális fejlődését, illetve testi gyarapodását. A csecsemőkornál az elsődleges szempont, hogy az anyatejes táplálásra hívjuk fel a figyelmet. Hat hónapos korig szorgalmazzuk, hogy anyatejet kapjanak a csecsemők. Ezután ellátjuk tanácsokkal az anyukákat a hozzátáplálásról, illetve milyen ételeket tilos, illetve javasolt adni a csecsemőknek. Iskoláskortól átveszi a feladatunkat az iskolai védőnő. Mi itt Vésztőn vegyes körzetesek vagyunk. Az iskola védőnő egészen a gimnázium, illetve a középiskola végig gondozza, nyomon követi a gyerek fejlődését, illetve a védőoltásokkal kapcsolatos teendőket intézi. Van még más védőnői terület. Ilyen a kórházi védőnő. Kórházi védőnővel csak a kismamák szoktak találkozni szülés után. Van még egy helyszín, az úgynevezett CSVSZ védőnő, ő az esetleges terhességmegszakításokkal foglalkozik. Nálunk Vésztőn az iskolai és a területi védőnői körzetek működnek.”
- Felméritek-e, hogy hova fog kerülni a kisgyerek, milyen családi környezet fogadja?
“Mi a várandósokat, nemcsak tanácsadás keretein belül gondozzuk, hanem családlátogatás során is. A rendelet ezt is szabályozza, hogy milyen gyakorisággal kell a családokat meglátogatni, illetve lehetőség van munkahelyi látogatásra is. Az otthonban történő látogatás során, a várandósság vége felé felmérjük, hogy alkalmasak-e az újszülött fogadására az otthoni körülmények. Sajnos előfordult már Vésztőn, hogy nem lett hazaengedve újszülött a nem megfelelő körülmények miatt. Ilyenkor mi mindig jelzünk a Családsegítő Szolgálat munkatársainak, illetve a saját hatásköreinken belül próbálunk segítséget nyújtani, akár adományok formájában, akár tanácsadással, különböző alapítványokra hívjuk fel a figyelmet. Felhívjuk a kismama figyelmét, hogy alapítványokhoz, egyházi közösségekhez is lehet fordulni, és igyekszünk igyekezni, hogy az újszülött anyagi okok miatt ne kerülhessen el a szülőktől.”
- Mit figyeltek meg konkrétan a családlátogatások alkalmával?
“Már az első családlátogatás alkalmával felmérjük, hogy az adott helyre hazaadható-e az újszülött. Ilyenkor megnézzük, hogy mennyire összkomfortos a ház/lakás. Ha nincs villany, víz, azért próbálunk igyekezni, hogy olyan helyre kerüljön, esetleg egy másik albérletbe vagy egy másik családba fogadás által a kisbaba, ahol biztosítva van az újszülött ellátása. A legfontosabb az, hogy legyen villany és fűtés. Ez lehet kályha, nem feltétlen kell központi fűtésnek lennie. Megnézzük a berendezéseket és nézzük a higiéniás körülményeket. Nézzük azt is, hogy van-e fürdőszoba, vezetékes ivóvíz. Ha nincs, akkor megpróbáljuk segíteni őket, hogy ideális lakáskörülményt keressenek. Újszülöttet nem szoktunk azért nem hazaengedni, mert mondjuk nincs víz. Vannak Vésztőn olyan utcák, ahol több lakásban, házban nincs ivóvíz. Ilyenkor azért kútról tudnak vizet hordani, de ezek mind nagyon nehéz életkörülmények. A szülőnek megvan adva, hogy mire megszületik az újszülött, legyen kiságya, kelengyéje, eldobható és textil pelenkája. A családnak legyen némi jövedelme, amiből az esetleges gyógyszereket, tápszereket, vitaminokat tudják biztosítani az újszülött számára. Ezeket itt Vésztőn szerencsére tudják biztosítani a családok.”
- Kinek a hatáskörébe tartozik, hogy hazavihetik-e a csecsemőt vagy sem? A ti döntések mennyire befolyásolja mindezt?
“Minden esetben konzultálunk a családsegítő szolgálattal. Nehezen mondjuk ki, hogy egy újszülött nem haza engedhető. Környezettanulmányt nem kell minden újszülöttről írnunk. Akik például elkerülnek a gyerekkórházba, azért, mert koraszülöttek, ott a kórházi védőnő, illetve a kórházi gyermekorvos szokott kérni hivatalosan egy környezettanulmányt. Mi azt megírjuk. Az utolsó pontban szerepel az, hogy az újszülött hazaengedhető-e vagy sem, de ha mi a nem felé hajlunk, akkor minden esetben a családsegítő munkatársaival konzultálunk. Általában ezek a családok nem ismeretlenek a családsegítő szolgálat előtt. Ismerik a családokat. Vagy alapellátásban vagy védelembe vannak véve.”
- Mennyire fordul elő itt Vésztőn, hogy nem engeditek haza az újszülöttet?
“Előfordult már, szerencsére nem sok esetben. Több olyan fordult elő, hogy hazaengedték az újszülöttet, de mégsem tudott változtatni a család az adott életszínvonalán, az életkörülményein, ezért sajnos később lett kiemelve a csecsemő a családból. Volt olyan, hogy nem engedtük haza, de azt se mondhatom, hogy évente van ilyen sajnálatos eset.”
A videót az alábbi linken tekinthetik meg!
Írta: Lingurár Tímea