2017. november 30-án, valamint 2017. december 07-én „Értékek, hagyományok, helyi gazdaság” címen, helyi értékeket bemutató, feltáró közösségi fórumot tartottak Vésztőn, a Sinka István Művelődési Központban.
A 2017. november 30-án tartott rendezvényen első ízben Molnár Sándor, Vésztő Város polgármestere tartott előadást Vésztő a változások tükrében címen. Tájékoztatta a jelenlevőket, hogy milyen fejlesztések fognak megvalósulni pályázati forrásokból.
1. Vésztő-Mágor teljes fejlesztésére 452 millió forintot nyertek el turisztikai program keretén belül. A fejlesztések értelmében csónakázó-tó és kikötő fog épülni, valamint tanyaközpont. A tanyaközpont magában foglal majd tanyasi iskolát, amely a későbbiekben bemutatóközpontként fog szolgálni, illetve tanyacsárdát.
2. Megújul a Bagolyvár is kívül-belül közel 100 millió forintból.
3. Felújításra kerül a Sinka István emlékház is, illetve Vésztő más egyéb forrásból kiadja Sinka István összes szerzeményét, novelláit, meg nem jelent írásait.
4. Tanuszoda is megépítésre kerül, melyben egy 25 méter hosszúságú tanmedence lesz, illetve wellness részleg is várja majd az érdeklődőket, kikapcsolódni vágyókat.
5. Vésztő elnyerte a Körzetközponti Iskola címet, mely keretén belül Sportcsarnok épül 800 millió forintból, és felújításra kerül az iskola is.
6. Egészségügyi központ épül a komplex szolgáltatás érdekében 60 millió forintból, melyhez társul a védőnői központ is, melyre 30 millió forint támogatást nyert Vésztő.
7. Továbbá mezőgazdasági feldolgozó üzem lesz a településen 250 millió forintos állami támogatásból, és 100 millió forintból tejfeldolgozó épül.
A Sinka István Művelődési Központ igazgatója, Csősz Ferenc, Vésztő-Értéktárát mutatta be. Mint mondta, a szándék nemes, elsősorban a vésztőiekért jött létre. Kiemelte Vésztő kulturális vezető fontosságát, illetve gazdaságfejlesztő szerepét.
Az emberi kultúra legfontosabb értéke a táj, amely kifejezetten igaz a Kis-Sárréten élőkre. Nagy László, a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely igazgatója, a Történelmi és néprajzi értékeket, hagyományokat mutatta be Vésztőn és a Kis-Sárréten. A régészeti örökségeket mutatta be, melyek közül kiemelkedik a Vésztő-Mágori emlékhely. Továbbá tájékoztatójában beszélt a pákászkodásról, Sárrét gazdag növényvilágáról, a pénzt teremtő gyékény feldolgozásról, az egykor gazdag halászatról, állattartásról és annak történelmi okairól, illetve azt is megtudhattuk, hogy miképp váltotta fel az állattartást a földművelés. Ezenkívül videóban mutatta meg az élő néphagyományokat, melyek a térségben fellelhetőek a mai napig mind a cigányság, mind pedig a magyarság terén. Ezek az élőhagyománynak számító néptáncok, népi énekek kutatása, dokumentálása történik jelenleg is.
Arató Erzsébet, a Vésztő Városi Könyvtár vezetője előadásában a közösségek szerepét magyarázta el a helyi értékfeltáró tevékenységekben. Mint elmondta – az értékfeltáró, értékőrző tevékenység, széleskörű, helyi összefogáson alapuló közösségi folyamat – minderre a Hungarikum törvényben foglaltak szerint a települési önkormányzat megbízhat a településen működő más egyházi, társadalmi szervezetet, amely a helyi, településen fellelhető értékek azonosítását, gondozását végzik. Az is kiderült, hogy az értékfeltárás nem más, mint közös munka, közös döntésfolyamat, melyben a helyi értékek meghatározása, dokumentálása történik.
Kovács Tibor, vidékfejlesztési menedzsert hallhattuk az Elérhető helyi forrásokról közösségek és civil szervezetek számára. Két pályázatról beszélt, melyek a LEADER pályázattal kerültek kiírásra. A megjelent pályázatok a Civil szervezetek eszközbeszerzése és fejlesztése, valamint a Turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása célozható meg a lakosság és a vállalkozások, közösségi szervezetek számára.
Az előadásokat a vésztői Kankalin citerazenekar műsora zárta.
További képeket Facebook oldalunkon találnak!
Értékek, hagyományok, helyi gazdaság 1. részét megtekinthetik az alábbi linken!